A csontritkulás (osteoporózis)- sokak életminőségét nagymértékben rontva- jelenleg mintegy 200 millió embert érint a világon. A kockázatával élők számát felbecsülni is nehéz. Magyarországon ma a népesség tizede,becslések szerint mintegy 900 ezer ember szenved oszteoporózisban. A betegség számlájára mintegy évi 100 ezer csonttörés írható. A csontok növekedése az ifjúkorban, tehát húszas éveink első felében megáll. A kálciumfelvétel azonban állandó, és az egészséges életmód segít a csonttömeg megtartásában. A csontok kálciumvesztése 50 éves kortól válik jelentősebbé, bár a megfelelő mennyiségű kálciumbevitel és a kellő mozgás, fizikai aktivitás még segíthet a csonttömeg-vesztés mérséklésében.Az amúgy fájdalommal nem járó, tünetszegény kór(néma járvány) hatására a csontok elveszítik ásványi anyag tartalmuknak egy részét,így porózussá, törékennyé válnak. A csont, élő szövet, fehérjékből és ásványi anyagokból áll, mely utóbbiak közül a kalcium és a foszfor a legfontosabb. A szervezetben a csontozat, a csontállomány folyamatosan megújul, így tartja erejét, tömegét.csontritkulás kialakulásakor gyorsabb a lebontó folyamat, mint a csontépítés, a szervezet gyorsabban vonja el a csontokból a kalciumot, mint ahogyan ( a táplálkozással) az visszapótolható.Bár a csontok külső mérete megmarad, belső állományuk elvékonyodik, szerkezetük fellazul. Az osteoorosis esetek 95%-a személyes szokásainkkal hozható kapcsolatba. A legtöbb civilizációs betegség kialakulásában a mindenkori egészségügynek 10%-os,a genetikai adottságoknak legfeljebb 15-20 %-os,a környezetnek 20-25%-os, az életmódnak pedig legalább 50%-os szerepe van.
Csonttömeg megtartó gyakorlatok
A csonttömeg megtartó gyakorlatok közé soroljuk pl. futás,gyors séta,lépcsőmászás,tánc,teniszezés,stb.. Ahány alkalommal a lábak talajt érnek,,a csontok megterhelődnek,ez segít a csonttömeg megtartásában- esetleg növelésében- ennek mérésére szolgál a csont-denziometria,a csontsűrűség mérése. Ezek a mozgások a gravitáció ellen ható mozgások,és ezek a mozgásokközé kell sorolnunk a hazánkban is egyre népszerűbb NORDIC WALKINGOT. Szakértők szerint heti 3 alkalommal végzett 45-60 perces testmozgás,tornagyakorlat már növelheti a csontok erősségét. A csonttömeg-megtartó gyakorlatok eredményességéhez fontos, hogy azok rendszeresek legyenek,méghozzá hosszú távon.Ha a gyakorlat abbamarad, a jótékony hatás elvész.Az úszás, a kerékpározás nagyon hasznosak,de a csonterősítés szempontjából nem alkalmasak. Minél erőteljesebb a mozgásban a gravitáció-ellenes hatás, annál jótékonyabban hat ez a csontokra. A csontritkulásos beteg számára nem mindig alkalmasak az ugrálásos gyakorlatok, mindig meg kell kérdezni az orvost, hogy javasolja-e ezek végzését. Ha nem javasolt az ugrálás, akkor mindenképpen javallt a sétánál intenzívebb tempójú haladás, melyet a Nordic Walking tökéletesen képes biztosítani. Az aktív, egész test megmozgatásán túl kérdés az, hogy mi áll még a Nordic Walking mellett? Mielőtt a választ megadnánk azonban azt is meg kell mondani, hogy a csontritkulás egyik súlyos következménye az, hogy a csontok törékennyé válnak.és egy-egy kisebb baleset is könnyen súlyos következménnyel, csonttöréssel járhat. Az elesések sokszor egyensúlyvesztés miatt következnek be. Tehát az egyensúlyozási gyakorlatok szintén fontosak a csontok egészségének megtartása szempontjából. Az egyensúlyozási gyakorlatok segítenek a csontok stabilitásának megtartásában, és így talán abban is, hogy kevesebb legyen a csonttörések száma, melynek gyógyulása a csontritkulásos betegeknél szintén hosszadalmasabb folyamat, mint egészséges embereknél. Tehát végül is a kérdésre a válasz az, hogy a Nordic Walking űzésekor a szervezetünk több irányú fejlesztése lehetséges. A biztos pozitív hatás elérése és a helyes technika elsajáttítása érdekében mindenképpen forduljunk szakképzett NW oktatóhoz. Keresse a Zöldlépés Nordic walking Egyesületet,informálódjon a www.zoldlepes.hu honlapon. Megfelelő Ca bevitel és szerves anyag pótlásához pedig kérje szakember (Oskovics Katalin www.fontanacentrum.hu 06302923612) segítségét!
